Húsvéti szokások és hagyományok

A húsvét a keresztyén egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is. Egyházi és családi ünnep egyaránt, amelyhez világszerte számos népszokás és hagyomány kötődik. A nagyhéten belül a húsvéti szent három napon azaz a nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a keresztyénség Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról.

Nagycsütörtök:

Krisztus utolsó vacsoráját az olajfák hegyén, majd elfogását és szenvedéseinek kezdetét idézi.

Nagypéntek:

Jézus kereszthalálának napja, a böjt és a gyász ideje.

Nagyszombat:

Húsvét ünnepének előnapja. Arra a napra emlékeztet amikor Krisztus holtteste a sziklába vájt sírba feküdt. Nagyszombaton ér véget a 40 napos böjt.

Húsvét vasárnap:

A feltámadás vasárnapja. A keresztyének a feltámadt Krisztust ünneplik.

Húsvét hétfő:

A locsolkodás napja. Eredete a keresztelésre utal, valamint arra a legendára, mely szerint Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat, locsolással akarták elhallgattatni.

A tojás az élet újjászületésének és a termékenységnek legősibb jelképe. A húsvét egyben az újjászülető természetnek is az ünnepe.